Thompson index

A Thompson index több indexből tevődik össze. A K index illetve a 4 layer Best Lifted Index különbségéből számítható. Jól alkalmazható paraméter, mivel egyesíti a fenti két index előnyös tulajdonságait, nevezetesen a K index esetében a magasabb légrétegek labilitását és nedvességi viszonyait valamint Lifted index esetében a felszín közelből induló konvekció erősségét.

A Thompson Indexre megállapított küszöbértékek a következők

TI    Leírás
25 alatt    Zivatar nem valószínű
25 .. 30    Zápor illetve gyenge erősségű zivatar kialakulhat kis eséllyel
30 .. 35    Kialakulhatnak zivatarok, amelyek között egy-egy intenzív is lehet
35 .. 40    Zivatar nagy valószínűséggel sokfelé kialakulhat, amelyek közül néhány intenzív is lehet
40 felett    Heves zivatar nagy valószínűséggel kialakulhat, többfelé várható intenzív zivatar

(forrás: https://www.eos.ubc.ca/courses/atsc201/BrooksCole/MetSciEngr/WxMapSymbols.pdf)

Ezen osztályozások alkalmazhatósága a 850 hPa-os szint hőmérsékletétől is függnek. Főként a magasabb, kb. 10-12 foknál melegebb 850 hPa-os hőmérsékletektől kezdve alkalmazható megbízhatóbban.

Lifted Index

A Lifted index meghatározásakor a hőmérséklet különbséget egyetlen szinten, az 500 hPa-os főizobár-szinten vesszük figyelembe. A környezet hőmérsékleti profilja, és az emelkedő légrész hűlési profilja alapján számított hőmérsékletek különbségét kell képezni (a két profil egy-egy pontban metszi az 500 hPa-os szintet). A környezet hőmérsékletéből kivonva a légelem hőmérsékletét kapjuk a Lifted Index-et. A konvekció szempontjából az a megfelelő, ha a légelem melegebb a környezeténél (tehát az LI negatív) és minél alacsonyabb a Lifted Index, annál kedvezőbbek a feltételek a zivatarok kialakulásához.

A Lifted index továbbfejlesztése a 4 layer best Lifted Index. Számításakor a modell legalsó négy szintjéből indulunk ki, és mindegyikhez meghatározzuk a hozzájuk tartozó Lifted Indexet. Ezek közül azt választjuk, amelyik a leglabilisabb (azaz a legalacsonyabb) értéket adja vissza. Előnye a hagyományos LI-vel szemben, hogy nemcsak a felszíni eredetű konvekciót veszi figyelembe, hanem azzal is számol, hogy esetlegesen a részecske egy magasabb szintről indul, emellett képet ad arról, hogy milyen mértékű az alsóbb légrétegek maximálisan lehetséges labilitása.

LI    Leírás
2 felett    zápor, zivatar nem valószínű
0 .. 2     hevességét tekintve nem jelentős zápor, zivatar előfordulhat
-2 .. 0     zivatar valószínű
-4 .. -2     zivatar kialakulása egészen bizonyos, akár a heves kategóriát is elérheti
-4 alatt     heves zivatar egészen valószínű

K index

A K indexet a következő képlettel számoljuk: (T850 - T500) + Td850 - (T700 - Td700), ahol

T850: a 850 hPa-os nyomási szint hőmérséklete,
T500: az 500 hPa-os nyomási szint hőmérséklete,
Td850: a 850 hPa harmatpontja,
T700: a 700 hPa hőmérséklete,
Td700: pedig a 700 hPa harmatpontja.

Mindegyik mennyiséget Celsius fokban kell megadni. A képlet alapján látható az indexet a 850 és az 500 hPa-os szint hőmérséklet különbsége, és a 850 hPa-os illetve a 700 hPa-os nyomási szint nedvességi viszonyai határozzák meg. Mértékegysége: Celsius-fok. Ennek az indexnek előnye, hogy figyelembe veszi a légkör felsőbb rétegeinek nedvességét, ami lényeges tényező a zivatarok kialakulásánál, viszont nem vesz tudomást a felszín közeli hőmérsékleti viszonyokról, noha a nappali nyári konvekció túlnyomóan a 850 hPa alatti rétegekből indul, ezért a zivatarok előrejelzésénél a K index sokszor félrevezető lehet. Azonban ez lehet az előnye is, hiszen emiatt nincsen napi menete, így a légkör állapotát napszaktól függetlenül is képes jellemezni. A K Index NOAA által megállapított küszöbértékei a konvekció valószínűségére vonatkozóan:

K    Leírás
25 altt     zápor illetve zivatar esélye csekély
25 .. 30     zápor illetve gyenge zivatar kialakulhat
30 .. 35     zápor illetve zivatar 60 százalékot meghaladó valószínűséggel kialakulhat
35 .. 40     zápor illetve zivatar esélye 80-90 százalék
40 felett     zivatar valószínűsége 90 százalék fölött